2019-ben Dánia termelte a legtöbb háztartási szemetet, hiszen ott fejenként mintegy 844 kilónyi hulladék kerül a kukába. A dánok ezzel több mint 50 kilóval vernek rá a toplista második helyezettjére, Luxemburgra, ahol az említett évben 791 kilogrammnyi hulladékot termeltek fejenként. A 600 kg/fő feletti csoportba került még: Málta – 694 kg, Ciprus – 642 kg és Németország – 609 kg.
A mérleg másik oldalán Románia szerepel, ahol az uniós felmérés szerint 2019-ben mindössze 280 kilogramm kommunális hulladék keletkezett, de a 400 kg/fő alattiak között helyt kapott még Lengyelország 3366, Észtország 369 és Magyarország is 387 kilóval.
Az uniós statisztikai hivatal kimutatása szerint évről évre emelkedik az újrahasznosított és elégetett hulladék mennysége, s ezzel párhuzamosan csökken a szeméttelepeken lerakott hulladékhegyek mérete. Míg 1995-ben 37 millió tonna hulladék ( fejenként 87 kiló) került újrahasznosításra vagy komposztálásra, addig 2019-ben ez a mennyiség elérte a 107 tonnát (239 kg/fő), azaz szinte megháromszorozódott. Emellett duplájára nőtt azon hulladék mennyisége is, melytől termikus módszerrel, azaz égetés révén szabadulnak meg. 1995-ben mintegy 30 millió tonna kommunális hulladék került az égetőkbe, azaz fejenként 70 kilogramm, 2019-ben pedig már 60 millió tonna, mely 134 kilót jelent fejenként.
A hulladéklerakó telepekre érkező szemét mennyisége ezzel párhuzamosan évről évre csökken: míg 1995-ben 121 millió tonna szemetet raktak le, addig 2019-re ez a szám 54 millió tonnára redukálódott. Az Eurostat szerint ezen számok egyértelműen azt mutatják, hogy a tagállamok - az uniós direktívát követve - egyre inkább nyitnak az alternatív hulladékkezelési módszerek felé.
„Odafigyelnek a nagykárolyiak a szelektív szemétgyűjtés fontosságára, legalábbis ezt mutatják azok a számadatok, melyek a tavalyi évben, a városban szelektív módon begyűjtött szemét mennyiségére vonatkoznak. A szelektív gyűjtés eredményeképpen 87,55 tonna műanyagot, 20,24 tonna papírt és kartont, 21,2 tonna üveget, 6 tonna faanyagot, 143,63 tonna elektronikai eszközt és felszerelést, 2644 tonna fémhulladékot, 171,76 tonna színesfémet, 774 tonna biológiai módon lebomló növényi hulladékot szállítottak el Nagykárolyból. A nagykárolyi önkormányzat képviselői továbbra is arra ösztönzik a helyieket, hogy folytassák a hulladékok szelektív gyűjtését, mert az újrahasznosítás lehet az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy környezetünket óvhassuk” – írta nemrégiben közösségi odalán a Nagykárolyi Polgármesteri Hivatal.
Mezőterem is ugyanerre bíztatta lakosságát nemrégiben, annál is inkább, mivel a községben sokan még mindig nem látják be a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát. „Sajnos, a lakosság egy része nemtörődöm módon áll hozzá ehhez a kérdéshez, a szerves konyhai hulladék közé öntve a műanyag, textil, papír, fém, üveg, néha építési stb, hulladékokat is. Mindennek pedig az a következménye, hogy a község évről-évre, alulmarad a kötelező szelektív hulladék kvóták leadásában, ezért mindannyiszor büntetést kell fizetnünk, ebben az évben pl. 10 000 lejt” – magyarázta korábban Tar Miklós polgármester a Szatmár.ro megkeresésére. Hozzátette: egyelőre szép szóval próbálják rávezetni a lakosságot a szelektív hulladékgyűjtésre, viszont ha ez nem hozza meg a kellő eredményt, akkor bizony megszorításokkal kell számolni. Erről ide kattintva elérhető cikkünkben írtunk részletesen.